Precíziós állattenyésztés

A precíziós gazdálkodásban a növénytermesztés jár elöl, az állattenyésztés most zárkózik fel, mondja Mozsgai József. A nagy tejelő gazdaságokban kamerás felvétel szűri ki a sánta állatokat, a nyakörvön lévő RFID-azonosítóból a rendszer tudja, melyikről van szó, egy önműködő válogatóajtó félreállítja, az állatorvos pedig üzenetet kap a telefonjára. Az RFID-füljelző, egy kis sárga gomb a kötelező fülszám mellett, a tömeges műveleteknél segít. Amikor az állat belép a mérlegre, a leolvasó azonosítja, a képernyőn megjelenik, mit kell vele csinálni, és azonnal rögzül a súlya is. Kilépéskor a válogatókapu előre beállított szempontok (súly, ivar, kor) szerint irányítja tovább, így egy figyelmetlen pillanatban sem kerülhetnek a bikák az üszők közé. Már a villanypásztor is telefonon szól, ha elszakadt a vezeték, vagy nyitva maradt a kapu.

Mozsgai szerint a cél nem a gondozó kiváltása, hanem hogy ott legyen, ahol fontosabb, például a vérvételnél segítsen az állatorvosnak. A nagyobb gazdaságokban, ahol már senki sem ismeri arcról az összes állatot, az AI abban is segíthet, hogy a gyűjtött adatokból kiderüljön, mi akadályozza a jobb eredményt: egy takarmányozási hiba, vagy éppen az, hogy a nagy súlyt örökítő bikák miatt megszaporodtak a nehézellések.