Epizód

Jog és szabályozásEgyedi témák

Ződi Zsolt

kutatóprofesszor, NKE Eötvös József Kutatóközpont, Információs Társadalom Kutatóintézet

2026. szeptember 30.

Megnézem YouTube-on

Ződi Zsolt egy japán ember–robot interakciós konferenciáról hazatérve arról beszél, miért fogadják a távol-keleti kultúrák barátságosabban a robotokat, mit ad hozzá a tanuláshoz egy fizikai test, és miért valószínűbb, hogy előbb lesz műteni képes robotunk, mint olyan, amelyik kitakarít otthon. A beszélgetés második fele a szabályozásról szól: hol akadt el az uniós AI Act logikája a nagy nyelvi modellek megjelenésével, mennyi a valódi ijedelem és mennyi a PR a nagy AI-cégek vezetőinek vészjelzéseiben, és miért nem tudjuk soha előre látni egy új technológia valódi társadalmi hatásait.

„Szerintem a jelenlegi pániknak a fele valódi ijedelem. A másik fele meg az, hogy milyen menő azt mondani: csináltam egy olyat, ami lehet, hogy mindnyájunkat meg fog ölni.”

Kapcsolódó fogalmak

AI Act kockázati kategóriákAI-ügynökök kontrollvesztése (sandbox-kitörés esete)Hogyan árthat az AI? — három forgatókönyvAntropomorfizáció és megtestesülés a robotikábanCollingridge-dilemma (előre nem látható társadalmi hatások)Mikor plágium és mikor csalás az AI-használatFelelősség kérdése AI-használatnálKobot (kollaboratív robot)Moravec-paradoxon: miért nehezebb a nagytakarítás, mint az agyműtét?Robotok — hét nézőpont ugyanarra a technológiáraSzerzői jog és szintetikus tartalomSzoftverfelelősség: az AI Act mint régi adósság