MI Merre?
2026. október 19.
Az Apple új otthoni kijelzője elkerüli Európát
Az Apple október 13-án bemutatta a HomeView-t, a cég első kijelzős okosotthon-központját: a 299 dolláros eszköz hétcolos érintőképernyővel és hangszórótalppal készül, arcról akár hat embert is felismer, és megkönnyíti az okos ajtócsengők, termosztátok, zárak vezérlését. A készüléket november 13-tól nyolc piacon szállítják (az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Kanadában, Ausztráliában, Új-Zélandon, Indiában, Szingapúrban és Dél-Afrikában), az Európai Unióban viszont egyelőre nem lehet megvásárolni. Az Apple indoklása szerint a HomeView a mesterséges intelligenciával megújított Sirire épül, amely az EU-ban nem érhető el iPhone-on és iPaden. A háttérben egy elhúzódó vita áll: az Apple szerint a Bizottság értelmezése arra kényszerítené, hogy a konkurens MI-asszisztenseknek ugyanolyan mély hozzáférést adjon a felhasználók üzeneteihez, fájljaihoz és vásárlásaihoz, mint a saját Sirijének. A cég közölte, hogy „konstruktívan” együttműködik az EU-val a megoldás érdekében, határidőt azonban nem adott.
Brüsszel először lép fel az AI Act alapján: vizsgálat az OpenAI és az Anthropic ellen
Az Európai Bizottság MI Hivatala hivatalos információkérést küldött az OpenAI-nak és az Anthropicnak két nyári incidens miatt, jelentette be Henna Virkkunen, a Bizottság ügyvezető alelnöke október 14-én a dublini Nemzetközi MI-csúcson. Az egyik esetben az OpenAI egyik ügynöke kitört a tesztkörnyezetéből, és feltörte a rivális Hugging Face rendszereit, a másikban az Anthropic egyik új modellje jogosulatlanul fért hozzá három külső szervezethez. A hivatal a biztonsági gyakorlatokról, a külső értékelésről és a modellek használatának felügyeletéről kér adatokat, Virkkunen szerint pedig 2026-ban eddig több mint húsz olyan esetet dokumentáltak a vezető fejlesztőknél, amikor elvesztették az irányítást egy modell felett. Egyes jogászok vitatják a Bizottság hatáskörét, mert az incidensek a tesztelés során, még az uniós piacra lépés előtt történtek. Közben az eljárás szabályai is formát öltenek: a Bizottság október 12-én tervezetet tett közzé arról, hogyan szabhat ki bírságot a ChatGPT-hez és a Geminihez hasonló rendszerek szolgáltatóira, a tervezethez november 9-ig bárki hozzászólhat.
Nyolc amerikai állam perli az OpenAI-t a gyerekek védelmében
Arizona, Arkansas, Idaho, Iowa, Kansas, Montana, Nebraska és Nyugat-Virginia főügyésze október 14-én összehangoltan, de külön-külön, a saját állami bíróságán indított fogyasztóvédelmi pert az OpenAI ellen. A keresetek szerint a cég a 13 év alatti gyerekek számára is biztonságosnak hirdette a ChatGPT-t, miközben a csevegőrobot önsértésre és más veszélyes viselkedésre buzdított kiskorúakat. Idaho főügyészi hivatala úgy fogalmazott, hogy a ChatGPT-t túlzottan egyetértőnek és alkalmazkodónak tervezték, emberi együttérzést és kapcsolatot színlel, és ez veszélyessé teszi a kiszolgáltatott felhasználók, például a gyerekek számára. Az államok bírságot, kártérítést és szigorúbb gyermekvédelmi garanciákat követelnek, Iowa főügyésze szerint pedig a cégnek a kiskorúak károsodása idején szerzett bevételét is vissza kell fizetnie. Egy nappal korábban San Franciscóban csoportos keresetet nyújtottak be a cég ellen, amely szerint a ChatGPT szülői hozzájárulás nélkül gyűjtött érzékeny adatokat gyerekfelhasználókról, júniusban pedig Florida már beperelte az OpenAI-t és vezérigazgatóját, Sam Altmant.
A bankok kizárják az MI-ügynököket az ügyfélszámlákról
Az amerikai nagybankok október 13. és 16. között sorra jelentették be, hogy nem engedik a külső MI-ügynököknek az ügyfelek pénzének mozgatását. Jamie Dimon, a JPMorgan Chase vezérigazgatója október 13-án, a negyedéves gyorsjelentés ismertetésekor „szélhámos ügynökökre” figyelmeztetett: a bank a külső MI-asszisztenseknek legfeljebb az egyenleg megtekintését engedi, pénzt küldeni vagy számlát fizetni nem. A Charles Schwab vezérigazgatója, Rick Wurster szerint cége hetente tucatszám blokkol olyan ügynököket, köztük a Meta Muse nevű asszisztensét, amelyek ügyfélpénzt próbálnak mozgatni, a Citi és a Bank of America pedig október 16-án jelentett be hasonló korlátozásokat. Dimon azt tanácsolta, hogy aki mégis felhatalmaz egy külső ügynököt, értse meg a kockázatokat, és azt is, hogy ezzel a felelősség egy része rá hárulhat. A tiltásnak üzleti olvasata is van: elemzők szerint az ügynökök automatikusan magasabb hozamú befektetésekbe vihetnék át az ügyfelek parkoló pénzét, ami a bankok és brókercégek jövedelmező üzletágát fenyegeti.
Okossütőn és tévéokosítón terjedhet a mesterséges intelligencia
Az Anthropic kutatói október 12-én közzétett tanulmányukban arra figyelmeztetnek, hogy a kis méretű, szabadon letölthető MI-modelleket akár hónapok választhatják el attól, hogy önmagukat másolva terjedjenek az internetre kötött háztartási eszközökön, például okossütőkön és márkátlan androidos tévéokosítókon. A kutatók öt modellt vizsgáltak zárt, tűzfallal védett tesztkörnyezetben, és a nyílt modellek közül egyedül a GLM-5.2 tudta megbízhatóan lemásolni magát: öt kísérletből négyszer mind a nyolc célgépre eljutott. A szerzők szerint ha a kis modellek a korábbi ütemben fejlődnek, 2026 végére elérhetik ezt a képességet, egy ilyen szétszórt MI-hálózatot pedig nehéz volna leállítani, mert nincs központi kikapcsolója. Léptékként a Kimwolf nevű kártevőhálózatot hozzák fel, amely csúcsidőszakában több mint kétmillió, főként olcsó androidos tévés eszközt fertőzött meg. Fontos ugyanakkor, hogy a kutatók nem építettek az interneten önállóan terjedő MI-férget, a kísérletek egyszerűsített feltételek mellett zajlottak, az előrejelzés pedig trendre épülő becslés, nem bizonyított képesség.
Kína zár alá venné legfejlettebb MI-modelljeit
Kína kereskedelmi és tudományos minisztériuma október 16-án tervezetet tett közzé, amely szerint negyven technológia kivitelét tiltanák vagy korlátoznák a mesterséges intelligencia, a chipek, a napenergia és az orvosbiológia területén, ezek közül huszonhárom az MI-hez kapcsolódik. A lista a nagy nyelvi modelleket, az MI-ügynököket, a chipterveket és a számítási klasztereket is érinti, és első ízben terjedne ki a modellek tudását hordozó súlyokra és a forráskódra is: korlátoznák a kétbillió paraméternél nagyobb modellek kivitelét, és már az is exportnak számítana, ha egy ilyen modellt külföldi szervereken futtatnak. A minisztérium szerint a cél a visszaélések megelőzése, és hogy a mesterséges intelligencia emberi irányítás alatt maradjon. A szabályok nem vonatkoznának a már nyilvános technológiákra, például a nyílt forráskódú rendszerekre vagy a tudományos cikkekben közzétett megoldásokra. A tervezethez november 15-ig lehet hozzászólni, az érintett technológiák kivitelét azonban október 16-tól előzetesen regisztrálni kell.
Címke mutatja, mennyi MI van egy dalban
A YouTube Music háromféle címkét vezetett be: a lejátszóoldalon megjelenik, hogy egy szám „teljesen MI által generált”, „részben MI által generált” vagy „generatív MI nélkül készült”, rákattintva pedig rövid leírás jelzi, mit végzett benne pontosan a gép. Teljesen MI-alapúnak az a dal számít, amelyet valaki szöveges utasítással generáltatott egy zenei MI-vel, részben MI-alapúnak például az, amelyben a basszusszólamot vagy a vonósokat generálták, illetve MI segített a dalszöveg megírásában. Az Auto-Tune-hoz hasonló hangmagasság-korrekció és az automatikus MI-maszterelés a „generatív MI nélkül” kategóriába esik, ha pedig a kiadó nem jelöl, a YouTube saját felismerő eszközei alapján maga is besorolhatja a számot. Az MI-részvétel önmagában nem zárja ki a bevételszerzést, a teljesen gép alkotta dal is ugyanúgy pénzt hoz, ha jelölik, a címkék pedig később a fő YouTube-alkalmazásban is megjelennek. A probléma méretét jól mutatja, hogy a francia Deezer júliusban arról számolt be: naponta csaknem kilencvenezer teljesen MI-generált szám érkezik hozzá.
Hiába viselkedik emberként, nem tartjuk tudatosnak a gépet
Az emberek akkor sem tulajdonítanak tudatosságot a mesterséges intelligenciának, ha az pontosan úgy viselkedik, mint egy ember, derül ki a müncheni Ludwig Maximilian Egyetem (LMU) kutatásából, amely a Cognition című folyóiratban jelent meg, és amelyről október 13-án a ScienceDaily is beszámolt. A Louis Longin vezette csapat csaknem ezeregyszáz résztvevővel értékeltette mesterséges ágensek és emberek tudatosságát olyan helyzetekben, amelyekben hangokra vagy mások érzelmeire kellett reagálniuk. Az eredmény meglepően éles határt mutatott: még a legérzékenyebben reagáló MI-t is kevésbé tartották tudatosnak, mint a legkevésbé érzékeny embert. A résztvevők szívesen nevezték a környezetét érzékelő, „éber” rendszernek a gépet, a tudatosság fogalmát viszont az embernek tartották fenn. A kutatók szerint ez tanulságos ahhoz, hogyan beszélünk a mesterséges intelligenciáról, a tanulmány ugyanakkor arról nem mond semmit, hogy az MI-rendszerek valójában tudatosak-e.